A kávé története

A kávé eredetéről és jótékony hatásainak felfedezéséről rengeteg történet és legenda kering. Mindössze annyi bizonyos, hogy a kávé őshazája Etiópia, ahol a kávécserje máig is vadon nő.

A kávécserje Kaffa-tartományból származik. Források bizonyítják, hogy már a régmúltban sem volt ismeretlen az itteni őslakosok előtt a kávészemek serkentő hatása, és gyakran rágcsáltak kávészemeket testük és lelkük felüdítésére. A kávécserje érett bogyóit előbb összezúzták, majd állati zsiradékkal keverve apró golyócskákat formáztak belőle és későbbi útjaik során így fogyasztották. Csak évszázadokkal később alakult ki a kávéital készítés legősibb módja: A babszemeket hideg vízzel keverték, majd állni hagyták, és ezt követően fogyasztották. A mai darálásnak megfelelő "zúzás" csak I. sz. 1000 körül alakult ki és ekkor fedezték fel a víz forralásának módszerét is, így a kávé ekkor vált meleg itallá.
Az egyik legenda egy kecskepásztorhoz kötődik.
Egy másik legenda szerint Gábriel arkangyal adta a kávét Mohamednek.
Egy harmadik történet szerint egy száműzött szufi bölcs talált rá a kávécserjére, melynek gyümölcse megmentette őt és tanítványait az éhhaláltól.

A legismertebb ezek közül, hogy Káldi kecskéit legeltetve az egyik hegyoldalon furcsa dologra lett figyelmes. Amikor kecskéi a hegyoldalt beborító növények apró, piros bogyóiból szemezgettek, láthatóan élénkebbé váltak. Kecskepásztor természetesen megpróbált utána járni a rejtélynek, és maga is megkóstolta az érdekes növény termését. Amint elmajszolt néhányat a piros bogyók közül máris erősnek és feldobottnak érezte magát. Káldi csodára gyanakodott, így tüstént elrohant a szomszédos kolostorba és izgatottan beszámolt az apátnak a történtekről. A csodálatos növény bogyóit az apát kezébe adta és győzködte őt azok mesés hatásáról, az apát azonban az ördög kezét gyanította a dologban, és a bogyókat a tűzbe vetette. Néhány másodperc múlva azonban varázslatos illat töltötte be a kolostor nagytermét és az apát, azonnal belátta tévedését. Ily mesés illat csak Isteni eredetű lehet! A megmaradt bogyókat kikapartatta a tűzből, és vízzel kevertette össze, így mindannyian megkóstolhatták életük első igazi kávéját!

Egy másik legenda Mohamed prófétáról mesél, akire néhány korty kávé elfogyasztása után olyan erő jött, hogy képes volt „negyven embert kiütni a nyeregből és boldoggá tenni ugyancsak negyven nőt”. Hatalmas energiájának és erejének köszönhetően Mohamed képessé vált a hatalmas iszlám birodalom megalapozására.
A kávét először Jemenben kezdték el termeszteni, ahol teraszos gazdálkodást folytattak.( A pörkölt, őrölt kávéból készített ital fogyasztását Jemenben jegyezték fel először) A kávézás szokását mohamedán zarándokok vitték magukkal Mekkába és Medinába menet, innen terjedt tovább a kávé fogyasztása az egész Közel- Keletre. Később a kávétermesztés továbbterjedt Arábiába és Egyiptomba, ahol a kávé (vagy "Kahweh") fogyasztása hamarosan mindennapi szokássá vált.

A "kahwe", "gahwe" bizonyíthatóan arab szavak, amelyekkel európai utazók találkoznak Arábiában, sőt a törökök is a "kahwe" szót vették át és terjesztették el az oszmán birodalomban. Ebből ered a mi kávé szavunk is, ellentétben más európai nyelvekkel, amelyek a latin coffea szót vették át, és használják saját kiejtésük és helyesírásuk szerint. Az említett arab szavak eredeti jelentése bor volt, és valószínűleg azért vitték át jelentését a kávéra is, mert hasonló élénkítő, hangulatjavító hatása volt.

A XIII. -XIV. századra az arab kultúra és a helyi politikai élet szerves részévé váltak a városokban és falvakban sorra létesülő kávéházak. E kávéházak hangulatát a zene, a táncosok, és a különböző szerencsejátékok határozták meg, de a helyi filozófusok, politikusok és kereskedők is szívesen időztek itt, s közös kávézásaik során nemegyszer születtek lázadó gondolatok és eszméket. Így a kávéházak gyakran okoztak fejfájást az éppen uralmon lévőknek, akik a történelem során több alkalommal igyekeztek bezárni azokat. Hiába adtak ki, azonban tiltó rendeleteket képtelenek voltak a kávéházak szabad szellemiségét korlátozni.

Csak a XVII. század elejétől kezdték a kávét megismerni Európában, de fogyasztását az egyház nem nézte jó szemmel, mert az ördög italának tartották így, a kávé a parázs vitáknak köszönhetően hamar a figyelem középpontjába került. Végül a viták eldöntését VIII. Kelemen pápa vállalta magára és kóstolót kért a vitatott italból. Egyetlen korty kávé utánozhatatlan zamata elég volt az egyházfő döntéséhez. A pápa haladék nélkül áldását adta a kávéra, így az ital rövid idő alatt meghódította egész Itáliát. Ezt követően nagyon hamar megjelentek az első európai kávéházak. A kávé népszerűsége gyorsan növekedett. kávéházak épültek, Olaszországban, Nagy Britanniában, Hollandiában, Franciaországban és Németországban. Az első dokumentált angol kávéházat Oxfordban nyitották meg 1637-ben. Tulajdonosa-az alapító okirat szerint- Jacob, egy törökországi zsidó volt.

A XVIII. század elején a hollandok kávéültetvényeket létesítettek Indonéziában, és a franciák elvittek néhány ültetvényt Martiniquera, míg a spanyolok a Karib tenger térségében Közép Amerikában és Brazíliában kezdtek kávét termeszteni.

A Nílus expedícióban részt vevők fedezték fel a jóval nagyobb tűrőképességű robusta kávéfajt az Egyenlítő mentén. Mindaddig a kávét az arabica kávéfaj jelentette. Innentől megkezdődött a verseny az ellenállóbb, nagyobb hozamú és koffeintartalmú robusta, és a magasabb érzékszervi minőségű arabica között.
Az olcsóbb robusta kávé mindenki számára megfizethető volt. Az így meg növekedett felvevőpiac gyorsabb és hatékonyabb kávékészítési technológiát követelt. Fejlődésnek indult az eszpresszó-technológia.

A kávé történetének másik érdekes fejezete a mai nagy kávétermesztő, Brazília kalandos kávéhoz jutása. A kávécserjék megszerzésére kitűnő lehetőséget adott a Holland és Francia Guyana között éppen kitört határviszály. A vita rendezésére Brazíliát kérték fel. Brazília a vita eldöntésével egy Palheta nevű fiatal és ambiciózus tisztet bízott meg. Palheta kitűnő érzékkel rendelkezett mind a politikával, mind a nőkkel kapcsolatban, így a válság diplomatikus rendezése mellett hamar elcsavarta a helyi kormányzó feleségének fejét is. A megszédített hölgy egy estély kellős közepén kedveskedett Brazília megbízottjának egy óriási virágcsokorral, amely azonban a virágok mellett néhány kávécserjét is tartalmazott. E kedves történet eredményeképp napjainkra Brazília vált a világ egyik legnagyobb kávétermesztő országává.